Titok
Kutathatod pénzben, észben,
S nem lelheted meg egészben.
Csak akkor láthatod,
Ha szívedben egy érzés lángja egyszer már pislogott.
Ez a dolog láthatatlan,
Megjelenik, ha hívatlan.
Belopja magát lelkedbe
S észre se veszed,
De hiányában reszketve
Sírsz egy sarokban,
Reménykedve a legjobban,
Várva talán egy ölelést,
Kedves gesztust, kis törődést.
Szívedet megölelni csak az tudja, kinek belül
Van valami mélyen, mellyel átmelengeti
Valód, s az érzés sötét ében mámorában
Elmerülve átadhatod magad
A biztos tudatnak,
Melyet veled az égiek tudatnak:
Szeretni és szeretve lenni jó.
|