Welcome at the Bookshelf!

I. fejezet - �ll a b�l

Sz�val a ny�ri gy�l�s igaz�n �lm�ny d�s volt. J�lius elej�n t�rtem haza a Beauxbatons-b�l a vizsg�k v�gezt�vel, Draco akkor m�r k�t hete otthon volt. P�r napot otthon t�lt�tt�nk a wiltshire-i k�ri�nkban, majd mikor m�r minden k�szen �llt a fogad�sunkra a sk�ciai birtokon, kezdet�t vette az a ny�r.

R�gt�n azzal indult, hogy mehett�nk k�sz�l�dni az �lt�z�szob�kba, mert p�r �ra m�lva kezd�d�tt az idei �vad Nyit� B�lja. Teh�t term�szetesen az alkonyati �rkez�s ut�n elfoglaltuk szob�inkat �s elvonultunk csinos�tani magunkat.

Ennek a ma est�nek fontos szerepe lesz… A r�gen l�tott rokonok el�tt fel kell v�gni, b�szk�lkedni, mutogatni az �j �kszereinket… Ilyenek az aranyv�r� feles�gek. Unalmukban jobb dolguk sincsen a v�s�rolgat�sn�l… A mai b�lon kicsit t�bb mint sz�zan vesz�nk r�szt, b�r r�szemr�l akkor is nevets�gesnek tartottam, hogy mindenki �gy k�sz�l�dik, mintha az Els� B�lja lenne. Ez azt�n a nagy t�rsadalmi esem�ny! Na mindegy…

M�r egy �r�val el�bb k�szen voltam. Any�m elismer�en v�gign�zett rajtam. Ez t�le, aki m�r gyermekkora �ta divatszak�rt�nek k�pezte mag�t, igen nagy dics�ret volt.
- J�l v�lasztottuk ki ezt a fekete t�llruh�t, �gy l�tszik, ez a csal�d minden n�i tagj�n j�l mutat! – kacagott fel az ideges�t�en csilingel� hangj�n.
T�lem csak egy fintorra jutotta. M�r sz�mtalan t�rt�netet �s elbesz�l�st hallottam any�m �s n�v�rei Els� B�ljair�l, pontos ruha-, �s sminkle�r�ssal… �gyhogy csak lemond�an s�hajtottam egyet, „any�m sose lesz norm�lis”, �s elindultam az ajt� fel�.
- Hov� is m�sz, Annabell? – fordult ut�nam f�l p�r f�lbeval�val a f�l�ben.
- Csak k�r�ln�zek, legut�bb k�t �ve j�rtam ebben a kast�lyban – n�ztem r� unott arccal, �s mikor l�ttam, hogy nem lesz el�g, folytattam. – M�g ap�mt�l is k�rdezni akarok valamit. – hat�rozottan folytattam az utam az ajt� ir�ny�ba.
- De nem k�ne, hogy b�rki is megl�sson a Bevonul�s el�tt a ruh�dban! Tudod, hogy ez milyen fontos!
- Igen Anya, tudom – �s bez�rult m�g�ttem az ajt�.

Magas sark� cip�m m�r az els� h�rom l�p�s ut�n elviselhetetlen�l k�nyelmetlennek bizonyult. „A sz�ps�g�rt meg kell szenvedni.” De be kell vallanom, nagyon d�g�snek �reztem magam ebben a fekete t�ll�s est�lyiben. Az, hogy ap�mhoz megyek, val�j�ban nem volt igaz, azt viszont tudtam, hogy any�m neki nem mer ellent mondani.

Draco szob�ja fel� igyekeztem, ahova a szalonon �t vezet az �t. A csal�d f�rfitagjainak hangja m�r messzir�l kihallatszott onnan. Ahogy bel�ptem l�thattam, hogy Orlando, Rod, Rabastan �s m�g p�r Lestrange a k�rtyaasztaln�l �lnek �s szivaroznak, ap�m a szalon v�g�ben a karossz�kekben helyezkedett el a t�rsas�g�val szint�n szivar �s egy kis Brandy k�s�ret�ben.
- �dv�zl�m a kisasszonyt! – �llt fel az ajt�val szemben �l� Rabastan, �s felemelkedett, ahogy az illem megk�v�nja, ha h�lgy bel�p f�rfiak k�z�. A t�bbiek is fel�lltak p�r m�sodpercre, majd vissza�ltek el�bbi helyzet�kbe. Ap�m �rdekl�dve emelte r�m szemeit.
- Ma belle, Annabelle! A m�sodik kedvenc Bell�m! – ki�ltott fel Rodolphus �s odasietett hozz�m. R�gen tal�lkoztunk, k�ldet�sben volt. Meg�lelt�k egym�st.
- �r�l�k, hogy l�tlak, Rod – mosolyogtam r�.
- Rodolphus, szemet ne vess a h�lgyre, Lestrange-hez nem adom! – hallottam ap�m hangj�t, mely nem volt hangos de m�gis tiszt�n kihallatszott a t�bbi f�rfihang k�z�l.
- �, pedig rem�nykedtem, hogy az Els� B�lon Annabelle kegyei k�z� f�rk�zhetek – fordult fel�m tr�f�s-komoly arckifejez�ssel Orlando.
- Mit kegyei, keblei… - morgott mellettem halkan Rod, �s zavartan k�h�g�tt.
- Rod! – nevettem el magam.
- Kegyed a legjobb parti – cs�kolt kezet nagyb�tyj�m �s visszament a k�rtyaasztalhoz.
- �r�ln�k, Annabelle, ha kif�radn�l a szalonb�l, �desany�d nem �r�lne neki, ha tudn�, hogy pont a csal�d f�rfitagjai k�z�l szinte az �sszes l�tott t�ged a Bevonul�s el�tt. Nem is �rtem, hogy mi�rt m�szk�lt�l el, na de m�r mindegy. Ne akard, hogy �desany�dnak elmes�ljem.
- Any�m �gyse tehetne semmit – morogtam halkan mik�zben �tv�gtam a szalonon.

Egy kis l�pcs�z�s ut�n benyitottam Draco szob�j�ba �s bementem. Ugyanolyan f�stszag csapott meg, mint az im�nt a feln�ttekn�l.
- Annabelle, micsoda megtiszteltet�s jelenl�ted! – hallottam egy h�v�s hangot. Blaise Zambini. Nagyszer�.
- Szint�gy, Blaise. �r�l�nk, hogy �dv�z�lhet�nk khmm…szer�ny otthonunkban, igaz Draco? – fordultam ap�m fiatalabb kiad�sa, azaz b�ty�m fel�. – Blaise pont olyan modoros �s ideges�t�, mint tavaly ny�ron volt – gondoltam magamban.
- ���, h�t persze, kedves Blaise! – folytatta a b�ty�m ked�lyes hangnemben, mik�zben elnyomta cigarett�j�t �s kihaj�totta a h�ta m�g�tti ablakon. – A helyedben Annabellel vigy�zn�k!
- Mindenki tudja, hogy a legmakacsabb �s �nfej�bb l�nyokb�l lesznek a legjobb feles�gek – h�zta Blaise g�nyos mosolyra a sz�j�t.
- Nos, ezen vitatkozhatn�nk – z�rtam le a besz�lget�st. De mi ez a feles�ges sz�veg? Ezek szerint � is tudja, hogy ez els� helyen �ll az Els� B�los idi�ta k�r� list�n? Na m�g csak az k�ne, �s eg�sz �vben hallgathatn�m az �nel�g�lt dum�it �s n�zhetn�m a bek�pzelt fej�t.
Gondolkod�s helyett ink�bb az �gyon �s a fotelekben �l�kh�z fordultam.
- Draco, ink�bb bemutathatn�l a kedves vend�geinknek!
- Ja… h�t persze. Ez itt Anthony, Angelus, �k testv�rek, Basti�k fiai, tudod… Ott �l Tristan, mellette Benjamin, � ott pedig apa unoka�ccse, Drake – mutatott egy 20 �v k�r�li, vele majdnem egyforma sr�cra. 
- Azt hitt�k, az�rt m�g megismersz minket – tette hozz� f�lv�llr�l Angelus.
- Angyalk�m, t�ged r�gt�n megismertelek! – mosolyogtam r�. Legut�bb k�r�lbel�l 7 �vvel ezel�tt tal�lkoztam vele �s Tonyval az el�z� hasonsz�r� �sszej�vetelen. Csak az a k�l�nbs�g, hogy akkor m�g b�jos fekete haj� kis �rd�g�k voltak, most meg m�r tiszta f�rfiak. „Meg�ll az eszem…” B�r nem voltak ikertestv�rek, nagyon hasonl�tottak egym�sra. Tony 18, ’Gelo 17 �ves. 

Tristanra semennyire sem eml�keztem, de kider�lt, hogy Olaszorsz�gban �lnek, Orlando egyik b�ty�nak a fia, 18 �ves p�lyakezd� fiatal, ahogy Apa mondan�. 

- Hello Annabelle! – k�sz�nt halkan Benji, aki kiskoromba az els� szerelmem volt, az omin�zus 7 �vvel ezel�tti tal�lkoz�n ismertem meg, �s im�dtam a k�cos barna haj�t, meg a szel�d, t�relmes mosoly�t ami kedves nagyb�ty�mra, Rodra eml�keztetett. Persze akkor m�g kicsik voltunk, de Benji semmit se v�ltozott, csak helyesebb lett. H�t igen, nem rossz pasi.
- Benji… De r�gen l�ttalak! – sz�laltam meg miut�n mindez �tsuhant az agyamon.
- H�t bizony. �s �n m�g mindenre eml�kszem – kacsintott egyet. „Na ez m�r g�z.” 
- Hajr� Benji! Szerintem a h�lgyn�l m�r semmi es�lyed, most, hogy mi is itt vagyunk – nevetett fel Tony.
Felvontam a szem�ld�k�m, �s hangosan s�hajtva az eddig ismeretlen t�voli rokonom fel� fordultam.
- Mi m�g nem tal�lkoztunk. Annabelle Malfoy – ny�jtottam a kezemet.
- Drake Malfoy, szolg�lat�ra – �s elkapta a kezemet, de kicsit m�shogy, mint elk�pzeltem. A sz�j�hoz emelte �s k�nnyed cs�kot adott r� – vagy ink�bb a leveg�be.
- H�� Malfoy, micsoda st�lus! – nyekergett k�zbe ’Gelo.
- Tudod, ilyenek a Malfoyok – tette fel a l�b�t az asztalra a b�ty�m, �s �jabb cigire gy�jtott.

Zambini eddig kimaradt az esem�nyekb�l, de most �jra megsz�lalt.
- Mivel t�lt�tted eddig a nyarat, Annabelle? – hangja ugyan�gy h�v�s maradt, szemernyi �rdekl�d�s n�lk�l. 
- Nagyn�n�m�kn�l voltam. Bellatrix�kn�l minden perc j� id�t�lt�s – kacagtam fel.
- Azt elhiszem. Lassan neked is el kell kezdened… hogy is mondjam… szocializ�l�dni – n�zett jelent�s�gteljesen Dracora, aki viszonozta a pillant�st.
- M�r 18 �ve elkezdtem, Blaise – v�laszoltam g�nyos hangnemben.
- Nem, Belle, majd meg�rted, mire gondolok… 
„Mr H���detitokzatos Vagyok…”
- Igaz is, a kis b�locska ut�n lesz egy kis meglepet�sem sz�motokra, fi�k – mondta Draco titokzatosan.
- Micsoda? – k�rdeztem.
- Annabelle, majd sz�lok, ha fi� vagy… Vagy figyelj, ha annak �rzed magad, nincs semmi baj, elfogadunk, �rted? – pislogott r�m meg�rt� szemekkel majd r�h�gni kezdett.
- Hagy j�jj�n – v�gta el a kezd�d� vit�t Drake. – El�bb-ut�bb �gyis meg kell tanulni a dolgokat…
- Dolgokat? – n�ztem r�juk felvont szem�ld�kkel.

Ekkor megsz�lalt az els� gong a Bevonul�shoz. Mennem kellett. 
- Majd tal�lkozunk! – intettem vissza a szob�ba az ajt�b�l. 

---.---.---

Any�m m�r t�relmetlen�l �llt a B�lterem bal oldals� bej�rata el�tt a t�bbi h�lggyel.
- Annabelle! V�gre! Azt hittem, hogy ide se j�ssz! – n�zett r�m szemreh�ny�an.
- Mondtam Anya, hogy dolgom volt Ap�val…
- Nem is ap�ddal volt�l, tudom, mert besz�ltem… - de itt f�lbeszak�tottam. „�rul�!”
- Tudtam, hogy Ap�mra lehet sz�m�tani – mondtam g�nyosan.
- Ne v�gj a szavamba! Nem kisasszonyhoz ill�.
„�, hogy a francba is, mindj�rt megmondom mi illik hozz�m…”
- Sz�val besz�ltem az im�nt Trixivel, aki elmes�lte, hogy sz�rakoztattad egy kicsit a szalonban ap�d�kat, de azt�n elt�nt�l… Rem�lem, nem kell elmondanom, hogy mit k�vett�l el.
- Nem tudom, mir�l besz�lsz, Any�m – fordultam el. „Megjegyeztelek, Rod…”
- Annabelle, �n nem tekintem lez�rtnak a…

Ekkor f�lbeszak�totta Any�m sip�kol�s�t a cseng� �s a m�sodik gong, ami a h�lgyek bevonul�s�t jelenti. Ennek semmi jelent�s�ge nem lenne, csak egy l�tv�nyos eleme a b�lnak, ami lehet�v� teszi, hogy a f�rfiak jobban szemrev�telezhessenek minket. Any�m szerint a mai est�nek igaz�n fontos szerepe van ebb�l a szempontb�l, h�tha szemet vet r�m valamelyik koroszt�lyombeli fiatalember. „Legal�bb meleg�tek az Els� B�lra.”

A sz�rnyas ajt� kiny�lt el�tt�nk, �s r�zsasz�n – „k�ny�rg�m, mindennek van hat�ra, m�g ha Any�m a szervez�je ennek a pomp�snak �g�rkez� est�nek… akkor is! – f�stben pillang�k rep�ltek a k�t ir�nyba, majd k�dd� v�ltak. Els�nek l�ptem be Any�m �s Bellatrix k�z�tt, mint h�ziasszonyok. Az asztalunkhoz vonultunk, majd j�ttek a t�bbiek sorban, a nev�ket kihangos�tva harsogta a kamar�s, azaz cerem�niamester, ahogy Ap�m mondan�…

Mindenki a f�rje �s csal�dja mell� �lt le. Ap�m az asztal k�z�pt�j�n helyezkedett el Dracoval, aki m�lt�s�gteljesen �lt a jobbj�n. Mell� Drake-et �ltett�k, �gy kib�rta, hogy csak t�z percenk�nt n�zzen Zambini fel�, aki a t�bbi Lestrange-fi�val az asztal v�g�n �lhetett, mindannyian sz�l�k n�lk�l. Any�m a bal oldalon foglalt helyet, �n pedig mell� �ltem. Ap�m felemelkedett, �s megkocogtatta kanal�val az ez�stkelyhe sz�l�t. A csilingel�sre mindenki elhallgatott, a moraj elhalt.

- K�sz�nt�k mindenkit id�n a Malfoy-k�ri�ban! �szint�n rem�lem, �s ez m�sk�pp nem is lehet, hogy vend�geim k�nyelm�ket lelik majd n�lunk. A h�lgyeket azzal vigasztalom, hogy am�g f�rjeik a munk�nak h�dolnak, addig �k sem fognak unatkozni. A hatalmas birtok ter�let�n tal�lhat� egy lovarda, egy pomp�s t�, csod�latos parkunk, �s a nemr�g megny�lt sz�ps�gszalon – pillantott itt ap�m g�nyos mosollyal any�mra, majd bezsebelte a h�r hallat�n elal�lt h�lgyek csod�lattal teli, �s f�rjeik irigy pillant�s�t. 
Egyed�l Bellatrix kacagott fel, de � is hamar abbahagyta, �s vadul Rodolphussal kezdett sugdol�zni, akinek arcizmai vesz�lyesen meg-megr�ndultak, de v�g�l siker�lt �rr� lennie a nevet�s�n.

Ap�m tapsolt kett�t, mire h�ziman�k lept�k el a termet, k�l�nb�z� �nycsiklandoz� fog�sokat sz�ll�tva az asztalra. A csal�d f�rfitagjai persze j�kedv�en iszogattak �s a vacsora k�t�tt �l�srendje is megbomlott a f�fog�sok ut�n. J�tt a t�nc, amit Ap�m�k nyitnak meg mindig.
�n m�g mindig any�m�k mellett �ltem, �s m�r nagyon unatkoztam, Ap�m pedig az egyik Lestrange-gel besz�lgetett.
- Lucius, ha j�l tudom a l�nyodnak kar�csonykor lesz a b�lja! Rem�lem meg vagyunk h�vva! Olyan gy�ny�r� l�ny lett bel�le, ahogy �gy eln�zem, pontosan ilyet keresek Denton fiam mell� is, ha ezt tudom elhozom. Csak tudod, � Olaszorsz�gban maradt, valami dolgokra hivatkozva, b�r az a megl�t�som, hogy csak az �lvezeteket hajkur�ssza – hallottam ahogy a spicces hangj�n egyre csak besz�l, besz�l, besz�l…
- Mindenf�lek�ppen meg lesztek h�vva Annabelle B�lj�ra, Ovidius – v�gott k�zbe Ap�m fagyos hangon, fel�llt, s a pezsg�spohar�val a kez�ben az id�sebb Zambinihoz l�pett.

Kihaszn�ltam az alkalmat, �s �tcsusszantam a hely�re, Draco mell�.
- Akkor menj�nk! – hallottam ahogy b�ty�m halkan odasz�l Drake-nek.
- Hova mentek? – k�rdeztem Dracot.
- J�het � is – n�zett r�m Drake. – B�r az ifj� h�lgynek nem illik ilyen hamar itt hagyni a t�rsas�got…
- Mert nektek tal�n illik – v�gtam k�zbe megvet� hangnemben. „Mit okoskodik ez itt…”
Draco azonban befejezettnek nyilv�n�totta a vit�t, fel�lltunk, �s egy udvarias k�zmozdulattal el�reengedett.
- Csak ut�nad, Annabelle!
„M�g ha tudn�m, hova megy�nk… Tal�n egyszer�bb lenne.”

A terem k�zep�n sz�leinkbe botlottunk.
- �, Draco, Annabelle, gyertek csak ide! – csicsergett nek�nk any�nk, �s ellentmond�st nem t�r�en kiny�jtotta fel�nk a karj�t. Drake is mell�nk �llt. Ap�m bemutatott minket a kialakult t�rsas�gnak.
- � itt a fiam, Draco, nagy rem�nyeket f�z�nk hozz�. � pedig Annabelle, a mi ifj� l�nyunk, az Els� B�lja kar�csonykor ker�l megrendez�sre a London melletti kast�lyunkban. Term�szetesen mindenkit szeretettel v�runk, a fiaitokkal egy�tt.

Csak a szememet tudtam forgatni, de Any�m pillant�s�ra azt is abbahagytam ink�bb. L�tszott rajta, hogy � azt�n �r�lne, ha mihamarabb f�rjhez menn�k.

- Mindj�rt kezd�dik a Nyit�t�nc, Lucius! – mondta Any�m.
- Hagy nyiss�k meg most Draco-�k a t�ncteret…
- Micsoda? – k�rdeztem. „�s t�nc k�zben ki�rj�k egy t�bl�ra, hogy mikor lesz az Els� B�lom, nem? M�g csak ez k�ne… B�r any��kat eln�zve, m�r �gy is elegen tudj�k.”
- J�l hallottad, Annabelle.

Ekkor felharsantak a Nyit�ny kezdet�t jelz� k�rt�k.
- �, te j� �g – l�ptem k�zelebb Dracohoz. Draco mag�hoz h�zott, �s elindultunk a t�ncparkett k�zepe fel�.
- Nehogy azt hidd, hogy nekem ez hi�nyzott – mondta kelletlen�l, de az�rt b�tor�t�an megszor�totta a kezem. A zene beindult a m�ly t�nusokkal, s�t�ten �s komoran, majd v�ltogatta a st�lus�t. 

A Nyit�t�nc a legnehezebb, a legt�bb �s legk�l�nb�z�bb fajt�j� l�p�sekkel, de azt hiszem, kitett�nk magunk�rt. Draco biztons�gosan vezetett �s kem�nyen tartott, m�g v�letlen�l se tudtam f�lrel�pni. Neki tal�n t�bbet �rtek a kiskori t�ncleck�k, mint nekem. 
Kereszt�l suhantunk a termen a szomork�s dallamok alatt, csak az elmos�dott foltok l�tsz�dtak az emberekb�l. Amikor �jra visszat�rt a k�rtsz�, a p�rok sz�pen lassan beolvadtak k�z�nk, egy nagy k�z�s produkci� erej�ig. Amikor v�ge lett a Nyit�nynak Drake l�pett oda hozz�nk.

- Felk�rhetem a h�lgyet? – n�zett Dracora, de m�r ny�jtotta is a kez�t, mint aki biztos a v�laszban.
- H�t persze, �n �r�l�k neki. Ennyi el�g is volt… - engedett el Draco, �s �tadott Drake-nek.
Az �les hang� nyit�nyt egy l�gy kering� k�vette, �m egyre er�s�d�tt. Drake remek t�ncos volt, jobb mint Draco. Az � karjaiban nem �reztem magam biztons�gban, s�t, izgalmas volt.
Felv�ltva pr�b�ltuk leny�g�zni a m�sikat t�ncst�lusunkkal.
- Nagyon j�l t�ncoltatok a b�ty�ddal – hajolt oda hozz�m.
- K�sz�n�m, tudom – vetettem oda egy forg�s ut�n.

A kering� lassan v�get �rt, Drake elengedett �s meghajolt el�ttem. Visszasiettem a terem m�sik v�g�be, amerre Dracot elt�nni l�ttam, �s k�zben elhaladtam Ap�m t�rsas�ga mellett. A t�rsas�g kezdett ler�szegedni.
- Lucius, a m�sodunoka�cs�d �s Annabelle remek�l mutatnak egy�tt! Nincsenek terveid…?
- Tudod, Baltasar, ha lehet, elker�ln�m a csal�don bel�li h�zass�got, m�g ha nem t�l sz�k csal�di k�rben t�rt�nik is. 
„H�la az �gnek!” Siettem tov�bb az ajt� fel�.

V�gighaladtam az alagsori folyos�kon, �m teljesen kihaltak voltak. M�r �ppen azon gondolkoztam, hogy nem �rdekelnek a sr�cok, amikor egy hang �t�tte meg a f�lemet, m�ghozz� nem is ak�rki�: Draco-t hallottam. Elindultam az ir�nyukba, de egyszer csak r�mes �v�lt�z�s hallatszott, majd elhalt.

- Nagyszer� – morogtam. – Mi a fen�t csin�lnak ezek?
Oda�rtem az egykori b�rt�ncell�nak haszn�lt helys�gbe, �s bekukkantottam az ajt�n. A l�tv�nyra, ami a szemem el� t�rult, nem mondhatn�m, hogy fel voltam k�sz�lve. Egy koszos alak fek�dt a f�ld�n, el�jult tal�n, Draco�k pedig f�l�tte besz�lgettek.
- Most eg�sz j�l ment a Cruciatus – fordult Drake fel� Benji.
- Te j���� isten… - suttogtam halkan, mik�zben a f�ld�n elter�l� nyomor�kot b�multam. „Jobb lesz, ha lel�pek, �s Draco-�k egyenl�re �gy tudj�k, hogy nem tudok semmir�l. K�s�bb legal�bb lesz mivel zsarolni Dracot, ha be akar k�pni any��knak valami miatt…”

Sejtettem, hogy valami mugliivad�k lehet csakis az �ldozatuk, �s nem �rintett t�l m�lyen az �gy. Nem el�sz�r l�ttam vagy tal�lkoztam ilyen jelens�gekkel otthon… Alagsori rejtekajt�k, k�nz�kamr�k, ismeretlen idegenek… Ki tudja, m�g mit rejt Ap�m�k vil�ga…

Ink�bb visszamentem a b�lra. Amint bel�ptem az ajt�n, r�j�ttem, hogy sajnos ism�t mell�fogtam. �ppen a S�t�t Nagy�r d�szbesz�de k�zep�be cs�ppentem bele. Elosontam az asztalok m�g�tt, �s vissza�ltem a helyemre, ami nem ment egyk�nnyen. 

A besz�d ut�n ism�t sz�rakozni kezdtek az emberek, �n pedig Rabastan�khoz csap�dtam. Basti persze az eg�sz t�rsas�got folyamatosan a vicceivel trakt�lta, sz�val nem unatkoztunk. Amikor m�r nagyon elf�radtam, olyan 3 k�r�l, felmentem a szob�mba �s csak annyi er�m volt, hogy kib�jjak a ruh�mb�l �s a cip�b�l. Kezembe vettem f�j� talpam, �s megmassz�roztam.
- Ezek a h�lye magas sark� cip�k!
Majd lefek�dtem �s abban a pillanatban elnyomott az �lom.