Welcome at the Bookshelf!

Alkonyatkor sz�l s�v�tett v�gig a mez�n, maga ut�n kit�pett vir�gokat hagyva. �ri�si vihar k�zeledett, ezen az est�n nem lehetett a lemen� napot megcsod�lni, ahogy b�borsz�n�re festi az eget, �s elt�nik a dombok k�z�tt. �jszak�ra meg is �rkezett monument�lis m�reteket �ltve, �s ki-ki a h�zacsk�j�ba menek�lt a k�zeli kis faluban. A dombok m�g�tt az �gen vill�m has�tott �t, megvil�g�tva a hatalmas kast�lyt egy pillanatra. Senki sem tart�zkodott a k�zelben, egy idegen azonban a bar�ts�gtalan id� ellen�re m�gis a kast�ly fel� tartott. S�nt�tva l�pdelt fel a hatalmas bej�rati ajt�ig, majd a kast�ly ajtaja d�ngve bez�rult m�g�tte.

                                                                                                       �~*~�

Vacsora ut�n a szob�mba mentem, gyors mozdulatokkal vettem le a ruh�imat, �s be�lltam a zuhany al�, hogy megtiszt�tsam magam az elm�lt nap por�t�l. Tusol�s k�zben a gondolataim Draco fel� kalandoztak. Vajon hol lehet? Szerintem Apa csak felf�jja a dolgokat. Beugrott egy csajhoz, vagy valami ilyesmi… Nem kell r�gt�n a legrosszabbra gondolni.

A szob�mban l�v� csend nem esett j�l, �gy h�t fogtam egy k�nyvet, �s lementem a k�nyvt�rba. Kevesen voltak benn, p�r k�z�pkor� boszork�ny, nyilv�n Lestrange feles�gek, vagy a csal�dhoz tartoz�ak. Elsiettem a terem v�g�be, �s az utols� polc m�g�tti fotelbe k�nyelmesen elhelyezkedtem. Kezembe v�ve a k�nyvet p�r perc ut�n teljesen elszenderedtem. Mire fel�bredtem, nem lehetett sokkal k�s�bb, de a f�kat m�r vihar t�pte, �s iszonyatosan zuhogott az es�, d�rg�tt az �g, �s hossz� vill�mok cik�ztak �t az �gen. Megnyugtat� volt a helys�g melegs�ge a kinti viharral szemben. Kinyitottam a Roxfort t�rt�net�t �jra, hiszen elt�k�lt sz�nd�kom volt tudni valamit az iskol�r�l, ahov� mennem kell, de az �lom �jra elnyomott.

�bred�semkor teljes s�t�ts�g volt a helys�gben. 
- Rem�lem nincs bez�rva, nincs kedvem itt �jszak�zni – morogtam magam el� kiny�jtva az elzsibbadt l�baimat. Kin�ztem az ablakon, �s beleborzongtam egy nagy mennyd�rg�sbe. A vihar imm�r f�lelmetes alakot �lt�tt. Elindultam a kij�rat fel�, de mikor ny�ltam volna a kilincs�rt, neszt hallottam kintr�l. Megszor�tottam a p�lc�mat, �s be�lltam az ajt� m�g�. A sz�vem hevesen verni kezdett, �s �reztem, hogy izzad a p�lc�t markol� kezem. 
- Csak apa lesz az, vagy valaki, aki nem b�r aludni – nyugtatgattam magam gondolatban. �s am�gy is, ki merne �rtani nekem…
Ekkor az ajt� nyikorogva kiny�lt, �s egy t�pett, csukly�s alak �llt meg el�ttem.
- ��������! Seg�ts�g! – kezdtem el ordib�lni, mire a f�rfi elmotyogott egy var�zsig�t.
- Annabelle, csak �n vagyok az! �n vagyok! – suttogott, mik�zben hevesen rugdosni pr�b�ltam a Silencio hat�sa alatt.

- Draco? – t�togtam hang n�lk�l, mire feloldotta az �tkot.
- Draco, mit csin�lsz? Hogy n�zel ki? – k�rdeztem t�le azonnal.
- Halkabban. �ri�si bajban vagyok, lehet, hogy k�vettek. Azonnal el kell hagynia mindenkinek a kast�lyt – mondta f�lelemt�l csillog� szemekkel.
- Micsoda? Nem �rtek semmit, de mindegy. Felkeltem Ap�t – indultam el, magam el� f�nyt var�zsolva.
- Ne! B�zd r�m. �t perc m�lva tal�lkozunk az aul�ban, �lt�zz fel. Siess! Ne hozz magaddal semmit! – adta ki ellentmond�st nem t�r� hangon a parancsot. 
- �s Tony�k? – fordultam vissza.
- Annabelle, csak magaddal t�r�dj! �rtetted? Csak MAGADDAL! – suttogta ideges hangon Draco. – Megoldom, mindent elint�zek!

- Ok� – morogtam, de Draco a nevemet ki�ltotta.
- Belle! Tudsz pajzsb�b�jt csin�lni, ugye?
- Tudok…persze – cs�v�ltam a fejem, de sietve elindultam a szob�mba. Nem akartam Draco n�lk�l sehova se menni, de legf�k�pp azt nem �rtettem, hogy most mi t�rt�nik. Mindenki teljes nyugalomban aludt, erre megjelenik Draco v�res sebekkel �s s�nt�tva, majd k�zli velem, hogy mindenkinek el kell hagynia a kast�lyt. Egyszer�en hihetetlen. Lehet, hogy ez az �jabb vicce, �s holnap reggel mikor megtal�l az aul�ban, k�zli, hogy menjek az �gyamba aludni? Mindenesetre el�g rossz sz�rakoz�st tal�lt mag�nak, mert rendesen r�m ijesztett. Na meg ez a vihar is k�zben…

Felkaptam magamra egy meleg kab�tot �s r�vidnadr�gomat �s hossz� farmerre cser�ltem. Lerohantam az aul�ba, ahol m�r p�ran �lmosan, k�b�n, �s teljesen �rtetlen arckifejez�ssel v�rakoztak. T�bben fel�m fordultak �s t�lem v�rtak valami okoss�got, �n viszont csak tan�cstalanul �lltam, �s �sszerezzentem minden mennyd�rg�sre.
- Nem �rdekel, megkeresem Ap�m�kat – hat�roztam el, de nem kellett messzire mennem, �pp akkor l�pett be, �s sz�ke haj�n megcsillant egy vill�m f�nye. Draco �s Any�m k�vette.
- Lucius! Mi�rt kellett felkeln�nk?
- Mi�rt kell elmenn�nk innen? – hangzottak a k�rd�sek t�bb fel�l Ap�mhoz. �n k�zben odamentem hozz�juk.
- Draco ma az Abszol �ton �rdekes felfedez�sre bukkant. L�tta Sirius Blacket, �s ut�na eredt. Elv�ltoztatott k�ls�vel k�vette, term�szetesen, �s eljutott a Rend �j rejtekhely�ig. Azonban, egy �jfajta v�d�b�b�jnak k�sz�nhet�en lehets�ges, hogy a Rend emberei r�j�ttek Draco ottl�t�re, �s esetleg k�vett�k id�ig – foglalta �ssze ap�m a t�rt�nteket. Lehets�ges, hogy r�j�ttek? H�t, igen val�sz�n�, nem hinn�m, hogy Draco elesett, �s att�l volt csutakos a haja a v�rt�l…
Ekkor hirtelen egy �ri�si mennyd�rg�s elhallgattatta a h�b�rg�ket, �s az �rdekl�d�ket is. A nem v�rt hangot m�s egyebek k�vett�k. D�b�rg�s, �s apr� kattog�s.
- Valaki megpr�b�l bejutni a birtokra. A v�d�var�zslatok aktiv�l�dnak. Mindenki menjen az �tkez�be, aki t�vozni szeretne. A kandall�k felett l�v� ez�stkelyhek zsupszkulcsok, �s a v�d�b�b�jok m�k�d�sbe l�p�sekor ezek is haszn�lhat�ak. Siessetek! – harsant fel Apa hangja. Anya megragadta a karomat, �s az �tkez� fel� h�zott. Nem akartam otthagyni Drac�t. Semmi p�nz�rt nem mentem volna el n�lk�le. Kit�ptem magam Any�m szor�t�s�b�l, �s az ott maradt f�rfiakhoz siettem, akik imm�r a hal�lfal� maszkban voltak.
- Draco! Draco! – ki�ltottam a sok egyforma alak k�z�tt. Fel-al� futottam a csarnokban, �s k�rdezgettem a f�lelmetes alakokat a b�ty�m holl�te fel�l.
- Annabelle! Mit keresel itt? – hallottam Ap�m szigor� hangj�t.
- Draco is itt van! Nem maradhat itt! – k�ts�gbeesetten sik�tottam. A robaj kintr�l egyre hangosabb lett.
- Itt a helyem – hallottam a b�ty�m nyugodt hangj�t. Megfordultam. Ott �llt, fekete tal�rban, a maszkj�t a kez�be fogva. Meg�llt az id�. �lltunk �s n�zt�nk egym�sra. A b�ty �s a h�g. K�t ember, akiket �sszek�t valami. Tal�n utolj�ra.
- De… Nem maradhatsz itt – mondtam elcsukl� hangon. – Itt lehet, hogy meg is… meg is halhatsz – fejeztem be suttogva.
- M�r k�z�nk tartozik. Feln�tt – l�pett mell�m egy �larcos, ismer�s hanggal.
- Azt l�tom – mondtam magamnak halkan. – Szia Drake.

M�g egyszer r�n�ztem a b�ty�mra. Megjegyeztem minden apr� rezg�s�t annak a pillanatnak. Csak �llt �s n�zett. Nem csin�lt m�st, ahogy �n sem. A f�lhom�lyban csillogott az ez�stsz�n� haja, �s a sz�rke szemei. Vajon � mit l�that? Mire gondol? Esz�be jut, hogy… 

Tal�n � azt a sz�rke szem�, ez�stsz�ke l�nyt l�tja, aki a k�nnyeivel k�zd, �s pr�b�l belet�r�dni a k�lvil�g kegyetlens�g�be? Aki m�r nem kiab�l, nem pr�b�l v�ltoztatni a testv�r�re szabott sorson, csak n�m�n megfordul, �s elindul a terem v�g�be. Aki m�g a bolt�v al�l egy pillanatra visszafordul, �s egybefon�dik a tekintet�k… azok az egyforma, sz�rke szemek, sokatmond� pillant�ssal, mely most tartalmazza azokat a dolgokat, amiket az �vek sor�n egyik�k se mondott el a m�siknak.

Azt�n kis�t�l a teremb�l, �s k�zben a robajok m�r olyan er�sek lesznek, hogy kiz�kkentik a sz�ke fi�t a gondolataib�l…

Egyed�l voltam a s�t�tben. Ott �lltam k�z�pen, a k�ri�nk k�zep�n, k�r�l�ttem minden sz�nn� �gve. Feltehet�leg valami hatalmas er�vel b�r� �tok tette ezt, vagy tal�n sz�nd�kos gy�jtogat�s. Alig h�rom �ra telt el az�ta, hogy a Rend tagjai beszabadultak az �p�letbe, �s megk�zd�ttek a „csal�dommal”. Ap�m�kr�l �s a b�ty�mr�l elk�pzel�sem sem volt, hogy hol lehetnek. Val�sz�n�leg a csata helysz�nt v�ltott, vagy csak nekik tart tov�bb a gy�l�s. Vagy hi�ba �ltatom magam ezzel…

�n Any�mmal �s a csal�d gy�gy�t�j�val j�ttem vissza, miut�n megkapta a h�rt, hogy m�r senki nincs itt, csak a sebes�ltek. Term�szetesen haszontalanul t�r�nk vissza, egy embert sem tal�ltunk. K�rben�ztem a lepusztult termen, ami p�r �r�val ezel�tt m�g a maga pomp�j�ban t�nd�k�lt… 

Nem tartott sok�ig elk�pzelni, hogyan �ri itt Drac�t egy hal�los �tok, azt�n nekizuhan a falnak... Vagy Ap�t, vagy Rodot, Orland�t, Rabastant, Benji�ket, vagy ak�r Drake-et. Sz�rny� �rz�s volt felv�ltva k�l�nb�z� v�zi�kat l�tni. A r�g�ta elfojtott s�r�s szorongatta a torkom, de nem engedtem szabadj�ra a k�nnyeimet. M�g egyszer k�rben�ztem a feld�lt nagytermen, eszembe jutott a b�l, �s a nyit�t�ncunk Drac�val, �s egy k�nnycsepp csordult v�gig az arcomon. Azt�n m�g egy, �s megint egy �jabb. Let�r�ltem �ket. Nem az �n st�lusom. A f�ldet n�zve kisiettem volna teremb�l, hogy ne zaklassanak tov�bb a v�zi�im mindenf�le hal�lesetekr�l, amikor egy halk ny�g�s meg�ll�tott.

- V�rj! – hallottam a h�tam m�g�tt.
- Tess�k? Van itt valaki? – fordultam vissza, a p�lc�mat el�re szegezve.
- Annabelle… - sz�lt valaki er�lk�dve a fal mell�l. Odavil�g�tottam, a legrosszabbra is felk�sz�lve. Benji �lt ott, a h�t�t a falnak t�masztva. Elt�rhetett p�r bord�ja, mert az oldala tiszta v�r volt, �s a sz�j�b�l is csurdog�lt egy kisebb patakban a tal�rj�ra.
- Annabelle...! – sz�lt megint. Csendre intettem, de folytatta:
- Sajn�lom…
- Mit sajn�lsz, Benji? – guggoltam le hozz�, k�zben piros szikr�kat k�ldve Any�mnak.
- Sajn�lom, hogy… nem ismerhett�k meg… egym�st – ny�gte nehezen.
- Most ne besz�lj – sim�tottam ki az arc�b�l a haj�t, ami beleragadt a v�rbe. – M�g lesz id�nk r� – mosolyogtam r�, �s k�zben az eg�szet a pokolba k�v�ntam. Majd megszakadt a sz�vem, de nem akartam, hogy �szrevegye, nem akartam, hogy feladja a rem�nyt.
- ��� – mondta alig hallhat�an, mik�zben �jabb adag v�r bugyogott ki a sz�j�n. Megpr�b�lta k�nnyeden kiejteni ezt a kis hangot, pr�b�lkozott a mosolyom viszonz�s�val, az er�lk�d�st�l viszont megfesz�lt a teste.

Sz�rny� v�rakoz�s volt ez a perc, l�ttam ahogy szenved, de nem tudtam seg�teni rajta. Hirtelen elfelejtettem az �sszes k�rd�semet, amit val�sz�n�leg r�gt�n nekiszegeztem volna, ha �pen tal�lkozok vele. A fej�t az �lembe hajtotta, �s a ruh�m tiszta v�r lett. Nem foglalkoztam semmivel, csak eln�ztem f�l�tte, egy t�voli pontot szugger�lva, ber�gz�lt mozdulattal simogattam a haj�t, �s pr�b�ltam elterelni a gondolataimat. Nem arra figyelni, hogy m�r k�s�, hogy egyre lassabban veszi a leveg�t, nehezen, h�r�gve.

Szerencs�re meg�rkezett Any�m a gy�gy�t�val, aki azonnal hord�gyat var�zsolt, �s hoppon�lt Benjivel. Any�mmal egym�sra n�zt�nk.
- Minden rendben lesz – mondta Any�m. S�hajtott, �s idegesen belet�rt az �sszek�col�dott haj�ba. M�g �gy is csodasz�p volt, mint egy t�nd�r…
- Tal�lt�l valakit fenn? – pr�b�ltam mindenf�le �rzelmet sz�m�zni a hangomb�l, de kicsit m�gis remegett.
- Igen… K�t f�nixes pr�b�lt elb�jni, s�lyos s�r�l�sekkel. M�g �ltek amikor meg�rkezt�nk Lind�val – mondta keser�en.
- �s… K�z�l�nk senkit… sehogy? – tettem fel a f�lelmetes k�rd�st.
- Nem… Vagy senki nem halt meg, vagy elkapt�k �ket, esetleg a sebes�ltjeinket oda vitt�k a t�bbiek, ahol most vannak… - v�laszolt sz�ntelen hangon. Val�sz�n�leg m�r megszokhatta az ilyen elt�n�seket. �letemben k�r�lbel�l m�sodj�ra olyan er�s rokonszenvet �reztem any�mmal kapcsolatban, mint m�g soha. Mell�l�ptem, �t�leltem, �s k�nnyek n�lk�l a szem�be n�ztem.

- Minden rendben lesz – ism�teltem el az el�bbi mondat�t, magabiztosan. De legbel�l, m�lyen, az eg�sz megriasztott �s elr�misztett. �letem v�g�ig el kell majd viselnem azt, hogy a szeretteim az �let�ket kock�ztatj�k?
- Menj�nk haza – bontakozott ki a n�ma �lel�sb�l Any�m, �s egyszer�en hazahoppon�lt velem. A kast�lyon minden v�d�var�zslat megsz�nt, a Rend bet�r�sekor.

Bel�ptem a szob�mba, �s belen�ztem a t�k�rbe. Mintha egy idegent l�ttam volna, akinek a tekintete teljesen �res, �s semmit sem mutat a bennem zajl� �rzelmek csat�j�b�l. H�la az �gnek. Let�ptem magamr�l a v�res ruh�kat, �s kidobtam az ablakon. Azt sem tudtam mit csin�lok, csak szabadulni akartam. Ki akartam szabadulni �nmagamb�l, valaki m�s lenni, akinek a legnagyobb gondja az, hogy mikor mit vegyen fel… Tal�n a r�gi �nmagam. Nem b�rtam elviselni, hogy ennyi �rz�s tombol bennem, sajn�lat, sz�nalom, f�lelem, agg�d�s, cselekedni akartam, hogy legal�bb fizikailag levezessem a sok fesz�lts�get. Elkezdtem �tkokat sz�rni �ssze-vissza a szob�ban, �s a kis porcel�nvir�gok sz�tt�rve zuhantak a padl�ra. Felkaptam egy k�nt�st, �s lerohantam a f�rd�nkbe. Ahogy lassan beleereszkedtem a medence kellemesen meleg viz�be, ellazult a testem, �s �reztem, hogy megnyugszom. 

S�t, annyira siker�lt megnyugodni, hogy m�snap reggel ott �bredtem fel, elzsibbadt nyakkal, �s sz�t�zott v�gtagokkal.
- Te j� �g! – n�ztem a kezemre, amikor megl�ttam milyen r�ncos, de azt�n r�j�ttem, hogy csak a v�z tette ezt velem. P�r m�sodperccel k�s�bb bevillant, hogy mi�rt is vagyok most itt, de m�r nem �reztem azt a mar� k�nt �s k�ts�geket, mint el�z� este. Csak �ress�g volt bel�l, ha eszembe jutott, hogy vajon haza�rtek-e… F�ltem, tal�n �letemben el�sz�r, hogy mi lesz, hogy ha �res �gyak fogadnak Ap�m�k h�l�term�ben, vagy nem �l ott a csal�d az �tkez�ben, csak r�m v�rva, persze mikor meg�rkezek, Ap�m korhol, hogy sosem birok felkelni… B�rcsak �gy tal�ln�m �ket!

Sietve magam k�r� csavartam egy t�r�lk�z�t, �s felszaladtam a szob�mba, amit egy h�ziman� rendbe rakhatott az �jszaka folyam�n. Magamra kaptam p�r ruh�t, �s elindultam lefel� a l�pcs�n. A nagyterembe �rve k�l�n�s l�tv�ny fogadott...

Ahogy bel�ptem a nagyterembe, azt l�ttam, hogy az eg�sz csal�dom, bele�rtve a nagyb�ty�imat, a b�ty�mat �s a bar�tait ott �l az asztaln�l, �s reggelizek. Vagyis, mi az, hogy reggeliznek?! Lakom�znak, �s k�zben ked�lyesen csever�sznek valamir�l. 

Odas�t�ltam az asztalhoz, �s k�zben minden er�met latba vetettem, hogy ne ugorjak senki nyak�ba sem, hanem m�lt�s�gteljesen a helyemre vonuljak.
Ahogy Any�m mondan�, a vonul�st is tanulni kell… Van az el�kel� vonul�s, a g�g�s vonul�s, a visszafogott vonul�s, stb… Ezt mind az Els� B�lom szervez�j�vel folytatott csevely�b�l siker�lt kihallgatnom… H�nyok t�le. Szerintem az �n vonul�som teljesen t�k�letes �s megfelel a Malfoy csal�ddal szembeni elv�r�soknak. Sz�val, pal�stolva az �r�m�m, mintha mi sem t�rt�nt volna az asztalhoz s�t�ltam, �s le�ltem az Any�m melletti �res helyre.

- Ha egyszer id�ben lej�nn�l reggelizni, Annabelle, megdupl�zn�m a zsebp�nzed – mondta Ap�m g�nyos hangon. 
- Szerencs�re maxim�lisan el�gedett vagyok vele – vigyorodtam el a reakci�j�ra, amire teljes m�rt�kben sz�m�tottam. - Ink�bb avassatok be, mi van Benjivel!

Hirtelen mindenki abbahagyta a besz�lget�st, a halk morajl�s is megsz�nt. Val�sz�n�leg mindenkit �rdekelt a dolog – vagy valaki m�g nem is tudott r�la.
- Ha nem tal�lod meg, meghal – mondta els�padva Rodolphus. - Neked k�sz�nhetem az unoka�cs�m �let�t, Annabelle…
- Sz�val akkor m�g �l, ugye? �s a jelek szerint javul az �llapota? – k�rdeztem, mik�zben egy pir�t�st vettem a t�ny�romra.
- Linda szerint m�r stabil az �llapota – hallottam Any�mat.
- �s… valami h�r az est�r�l? H�ny embert vesz�tett�nk el? – faggat�ztam a be�llt csendben. 
- Nos Annabelle, amennyit neked tudnod kell, aszerint tegnap este semmi sem t�rt�nt – v�laszolt Ap�m.

Drac�ra n�ztem, aki k�ld�tt fel�m egy „majd elmondom” pillant�st, �gy h�t folytattam a reggelimet. Min�l hamarabb be akartam fejezni, majd miut�n bet�mtem magamba, fel�lltam az asztalt�l �s egyenesen Draco szob�j�ba mentem. Benyitottam az �res szob�ba, �s le�ltem az �gy�ra.
A sarokba pillantva �tv�rzett feh�r k�t�seket vettem �szre, �s gyorsan visszaford�tottam a fejem az ajt� fel�. �t percen bel�l Draco, Drake, Tony �s Angelo is meg�rkezett. Le�ltek mell�m az �gyra, �s Drac�ra n�ztem.

- Azt hiszem, n�mi magyar�zattal tartozol.
- Tal�n - n�zett r�m felh�zott szem�ld�kkel Draco.
- Nos, hallgatlak!
- Honnan kezdjem? Olyan sok minden t�rt�nt, nem tudom, honnant�l nem vagy tiszt�ban az esem�nyekkel... 
- Direkt ideges�tessz? - sziszegtem fel� alig hallhat�an.

- J�. Tegnap d�lut�n az Abszol �ton volt szerencs�m felismerni Sirius Blacket Potter�kkel... K�vettem, �s eljutottam London egyik r�gi var�zsl�negyed�be. Meglep�... Kis koromban voltam p�rszor egy h�zban, Any��k r�gi h�z�ban. Cordy n�ni�k h�za. Grimmauld t�r 13. Mikor hat �ves voltam visszament Apa �s Bellatrix, kerestek valamit, �s engem is elvittek. Azt hittem valami izgalmas dolog�rt mentek vissza, de csak egy kis fekete k�nyvecske meg egy aranykehely kellett nekik... Meg is tal�lt�k. Sz�val ekkor voltam legutolj�ra ott. De mikor tegnap Black nyom�ban kilyukadtam a t�rre, sehol nem l�ttam a h�zat. Egyszer�en elt�nt. V�rokoztam egy j� darabig, azt�n pedig megjelent a kedvenc tri�nk... Rem�lem tudj�tok kikre gondolok. Lett egy kis p�rbaj, azt�n �gy gondoltam, ideje hazaindulni - fejezte be Draco az �lm�nybesz�mol�j�t.

- Most nem az�rt, hogy bel�d k�ssek, de ebben van p�r hom�lyos r�sz - h�ztam el a sz�mat. - Deh�t nyilv�n, el�lem el kell hallgatni mindent...
- T�bbet hallott�l �gy is, mint amennyit Ap��kt�l megtudt�l volna - z�rta le a t�m�t Draco, �s t�ntet�en h�tat ford�tott nekem. Miut�n �szrevettem ezt az enyhe c�lz�st, fel�lltam �s kis�t�ltam a szob�b�l. Hogy hova induljak, magam sem tudtam...